A filmv�ggel meg�lt romantika
A v�ge-epiz�d mindent megold. A v�ge-epiz�d visszamen�leg mindent el tud fogadtatni. A helyenk�nti modoross�got, a felturb�zott melodramatikuss�got, a t�lzott amerikais�got, az indul�s kuszas�g�t, ami egy�bk�nt direkt: teh�t az�rt van, hogy min�l fesz�ltebben v�rjuk a mindent �sszek�t� fonalat. Sz�val a v�ge mindent megold, s ha a v�ge j�, minden j�. Ilyenform�n Allen Coulter Eml�kezz r�m (Remember me) c�m� filmje is.

TALL�SI B�LA

Az els� dolog, amit�l neh�z, m�gis el kell vonatkoztatni, hogy a f�rfi f�szerepet egy, a csapb�l is �ml� „celeb”, egy igazi sz�pfi�s szt�r, az �jkori v�mp�rok ide�lis alakja, az Alkonyat-sorozatb�l megismert, pontosabban azzal berobbant Robert Pattinson begin_of_the_skype_highlighting     end_of_the_skype_highlighting alak�tja. Akinek n�pszer�s�g�t illusztr�land� el�g megeml�teni, hogy: v�mp�r volt�nak k�sz�nhet�en ott szerepel a People magazin list�j�n a „vil�g leggy�ny�r�bb emberei” k�z�tt, de ott van abban a sz�zas n�vsorban is – a m�v�szek k�z�tt –, amelyet a Time amerikai magazin a vil�g legbefoly�sosabb szem�lyis�geir�l �ll�tott �ssze. S m�r most szobor k�sz�lt r�la, nem is ak�rmilyen: egy �lelmiszerszobr�sz belga csokol�d�b�l form�zta meg mellszobr�t. Az Eml�kezz r�m c�m� film a negat�v el��t�letess�get is eloszlatja a fiatal sz�n�sszel kapcsolatban (s nemcsak a v�ge-megold�ssal, hanem folyamatosan). Robert Pattinsont ezent�l szerencs�re nem kell azonos�tani a v�mp�r Edwarddal: smink �s v�mp�ri ez�stpor n�lk�l nem is olyan egzotikus, csillog� sz�ps�g. Ellenben �nmag�b�l, bel�lr�l, m�lyr�l is tud kicsikarni ezt-azt, �rz�keivel remek�l b�nik, ha nem is lesz bel�le Lars von Trier-sz�n�sz (b�r, ki tudja!), az Eml�kezz r�m romantik�j�t dacos, l�zad�, szerelmetes megnyilv�nul�saival j�l felturb�zza – igaz, filmb�li bar�tja (Tate Ellington) kisebb adagokban, de izgalmasabbat ny�jt.

1991-ben l�p�nk be a film val�s�g�ba Brooklynban: egy metr�meg�ll�ban v�rakozik egy anya kiskor� l�ny�val. Az alag�tb�l �rkezik a szerelv�ny, de miel�tt be�llna a peronra, k�t csavarg� sz�lling�zik le a l�pcs�n; kirabolj�k, majd lel�vik az any�t, l�nya szeme l�tt�ra. �rkezik az apa, akir�l t�z �vvel k�s�bb kider�l, hogy rend�r.

A gyilkoss�g ut�n ugyanis t�z �vet ugrunk, �m 2001-ben nem vel�k folytat�dik a t�rt�net. M�s helysz�nre, m�s emberek t�rsas�g�ba vezet el a kamera. Tylert (Robert Pattinson begin_of_the_skype_highlighting     end_of_the_skype_highlighting) �s csal�dj�t ismerj�k meg. Tyler bar�tj�val lakik alb�rletben egy lepusztult (nagyon izgalmas filmes val�s�g a szobabels�) lak�sban, amelyen m�g m�k�d� z�r sincs. Tylerrel ismerked�nk sok�ig, l�zad�, s�relmekkel teli a sr�c, akaratos, makacs, mindenben neki kell igaz�nak lennie, a buny�kban neki kell gy�znie. Sebzett lelk� vil�gmegv�lt�, aki egy Gandhi-id�zetet tesz �letfiloz�fi�j�v�. Az is kider�l, mit�l v�rzett be a sr�c lelke: meghalt a b�tyja, Michael, akihez nagyon er�sen k�t�d�tt. Hal�la �ta Tyler kicsi kapcsos f�zet�be mindent Michaelnak vall meg, vele folytat virtu�lis besz�lget�st.

Addig-addig kusz�l�dik Tyler k�r�l az �let, m�gnem egy rend�rrel is �sszeakasztja a bajusz�t. A rend�r pedig annak a l�nynak, Allynek (Emilie de Ravin) az apja, aki az 1991-es metr�gyilkoss�gban v�lt f�l�rv�v�. (Sok�ig �gy t�nik – m�g a v�ge-epiz�d el nem mossa ezt a t�vhitet –, hogy ilyen v�letlen tal�lkoz�sok �s �sszefon�d�sok is csak egy filmforgat�k�nyvben sz�lethetnek.) Vegy�l, keveredik a kuszas�g a 114 percesre sikeredett forgat�k�nyv hat�sos epiz�dvezet�se szerint oly m�don, hogy a bar�tja, vagyis alb�rleti t�rsa felbujtja Tylert, hogy �lljon bossz�t a rend�r�n l�ny�n, vagyis Allyn kereszt�l. Tyler nehezen, de r��ll a dologra, randizik Allyvel, aki azzal �desgeti a fi�t mag�hoz, hogy els� k�z�s vacsor�jukat a desszerttel kezdi, mivel az ev�sben az �dess�get szereti a legjobban, s a vil�g�rt se maradna le r�la, ha a vacsora alatt – am�g a h�st eszik – az �tterembe becsap�dna egy aszteroid. Izgalmas, v�ratlan fordulatokkal sokfel� megy a sztori Ally �s Tyler kibontakoz� szerelm�vel, valamint dr�m�kkal �s vesztes�gekkel, f�lresiklott �rzelmekkel teli csal�di kapcsolataik alakul�s�val. A film fel�n�l – amikor egy sz�ll� futnak a felvezet� vonalak – m�r v�rhat� egy olyasfajta v�g, amely visszat�r a metr�gyilkoss�ghoz…

Csakhogy zseni�lis csavarral manipul�l a csapnival�nak v�lt dramaturgia, amelynek k�vetkezt�ben minden meg�rz�s cs�d�t mond.

Itt-ott elcs�ppen� romantik�ja, amerikaira f�nyezett sterilit�sa, helyenk�nt sz�pelg� �rzelg�s konfliktusai miatt �gy �rezz�k, hogy amit a v�szon k�n�l, val�ban csak egy film, nem az �let. Egy fant�ziasz�lem�ny. Valami, ami �gy nincs. �gy nem l�tezik val�s�g kint az utc�n, az otthonokban, csak a moziban. Azt�n les�jt a fant�ziasz�lem�ny csod�ja, ami a film v�g�vel j�n el, �s mindent megold. Nem v�rt fordulattal, mellbev�g� kifejlettel odacsap a dr�ma �gy, hogy megs�pped a sz�k, el�ll a l�legzett, �s j�csk�n lepereg a v�gc�m, mire megemelked�nk a b�s t�voz�shoz.

Igazi letagl�z� mozit l�ttunk. Nem azt, amit v�rtunk.